Balogh Károly, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta:

„Az ESG nem csupán egy új szabályrendszer vagy vállalati kötelezettség. Ennél sokkal több: szemlélet, amely meghatározza, hogyan tudunk a jövőben fenntarthatóan értéket teremteni – gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt.”

„Debrecen gazdasági környezete az elmúlt években zászlóshajóvá vált. Világszinten ismert vállalatok települtek ide. Ez a környezet egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot a helyi kis- és középvállalkozások számára. Lehetőséget, mert soha nem volt ennyire közel az a pillanat, amikor egy hajdúsági, bihari, nyírségi családi cég bekerülhet egy világszintű beszállítói láncba. És kockázatot, mert aki nem fejlődik, aki nem alkalmazkodik a technológiai és működésbeli elvárásokhoz, az könnyen kiszorulhat.

„Sokan még mindig úgy gondolják, hogy az ESG valami kötelező adminisztráció, papírgyártás, vagy a nagyvállalatok játéka. Valójában az ESG versenyképességi kérdés. Segít átláthatóbbá tenni a működést. Javítja a vállalat irányítási minőségét. Kiszámíthatóbbá teszi a pénzügyi működést. Bizalmat épít a nagyvállalati és nemzetközi partnerek felé.”

„Az ESG segítségével a helyi vállalkozások középtávon magasabb minőségi szintre tudnak lépni, és ezzel nagyobb eséllyel válhatnak a nagyvállalatok valódi partnereivé – nem csak alvállalkozóivá.”

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára előadásában kiemelte: „a globális befektetők már a fenntarthatósági teljesítmény alapján is döntenek: míg 2018-ban az ESG-alapú befektetések értéke 15,6 milliárd dollár volt, 2024-re meghaladta a 28 milliárdot, és 2030-ra akár 80 milliárd dollárra is nőhet. Ebben a gyorsan változó környezetben Magyarország az elsők között ismerte fel, hogy az uniós elvárásokra nem elég reagálni, hanem saját, nemzeti keretrendszert kell kidolgozni.”

Mint mondta: „Magyarország volt az első EU-tagállam, amely 2023-ban már megkezdte a saját ESG-szabályozásának előkészítését, így megelőzve számos nálunk sokkal nagyobb tagországot is. A cél az volt, hogy a hazai vállalkozások időben fel tudjanak készülni, és ne kényszerből, hanem tudatosan és versenyelőnnyel alkalmazzák az ESG-szemléletet. A fenntarthatóság nem akadály, hanem gazdasági lehetőség.”

A rendezvényen a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében közös kutatások és szakmai programok indulnak.