1991-ben végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-történelem szakán. Az intézményben 1994–1998 között tanársegédként, 1998–2000 között adjunktusként, 2000–2009 között pedig a jogutód Debreceni Egyetem docenseként dolgozott. 2009-ben megalapította és 2018-ig vezette a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékét. 2011-ben szerzett akadémiai doktori címet. 2014 óta professzor.
Jelenleg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatója, az Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi doktori program vezetője.
Tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak. 2007–2010 között a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Szabad Bölcsész Szakbizottságában dolgozott. 2013-2024 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szakmai Kollégiumának tagja. 2015-től 2023-ig a Debreceni Akadémiai Bizottság Irodalom-, Nyelv, Kommunikáció- és Médiatudományi Szakbizottságának elnöke. 2017 óta tagja, 2023 óta elnöke az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának.
Szirák Péter a 20. századi és kortárs magyar irodalom, valamint az irodalomelmélet területén végez kiemelkedő kutatásokat. Egyetemi oktatóként és kutatóként számos irodalomtudományi konferencián és projektben vesz részt. Munkássága során különös figyelmet fordít a kortárs magyar irodalom újításaira és az irodalomelmélet változásaira, beleértve az olyan nagy hatású szerzők műveit, mint Esterházy Péter, Bodor Ádám, Térey János és más kortárs magyar írók. Számos monográfiát és tanulmánykötetet publikált.
Aktív szerepet vállal az irodalmi élet szervezésében is, 2013 és 2024 között a debreceni irodalmi nagyrendezvények kurátora volt, jelenleg a Debreceni Irodalmi Napok szakmai vezetője. 1993 óta szerkesztő az Alföld folyóiratnál, 2016. január 1. óta a lap főszerkesztője.

Földeáki Nóra elsősorban színházi szerepeiről ismert, de televíziós és filmes szerepekben is megmutatta tehetségét. Kiemelkedő színészi játékát az érzékeny, érzelmekkel teli alakításai és sokoldalúsága jellemzi. Pályafutása során számos különböző karaktert keltett életre, legyen szó klasszikus drámáról vagy kortárs művekről, és színészi kvalitásai révén mindig hitelesen jelenítette meg a szerepeit.
Földeáki Nóra elhivatottsága és professzionális hozzáállása a magyar színházi élet egyik meghatározó alakjává tette. Több elismert magyar színházban játszott, és részt vett különböző színpadi produkciókban, ahol drámai és komikus szerepekben egyaránt sikeres volt. Emellett gyakran látható különféle kulturális és irodalmi eseményeken, ahol szavalatokkal, felolvasásokkal és egyéb művészeti tevékenységekkel is részt vesz a magyar kulturális életben.
„Azt tartják Debrecenben, hogy aki a Basahalmon belül látja meg a napvilágot, az – bármerre is veti a sors – élete végéig debreceni marad. Igaz ez Földeáki Nórára is, aki itt született, az Ady Gimnáziumba járt, a Csokonai Nemzeti Színházban kezdte pályafutását, majd az egyetem elvégzése után már diplomás színművészként ide tért vissza 2006-ban és 2008-ig erősítette a debreceni társulatot. Ugyan most már évtizedek óta a Forte Társulat tagja, de remélem, hogy jó szívvel gondol szülővárosára. A Horváth Csaba által rendezett Tar Sándor adaptációkban Borbély Szilárd: Akár akárki, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Gerhart Hauptmann: Patkányok vagy Hajdu Szabolcs: Kálmán nap című előadásaiban emlékezetes alakításokat nyújtott. Ez utóbbit többször játszották Debrecenben is, ahová az alkotók közül többen, a rendező Hajdu Szabolcs vagy Gelányi Imre mellett ő is hazajár” (Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen igazgatója)

Grela Alexandra és Kónya Ábel sajátos látásmódjukkal és művészi megközelítésükkel tűnnek ki a hazai képzőművészeti szcénában.
Grela Alexandra Lengyelországban született művész festészetből szerzett doktorátust, majd érdeklődése az illusztráció felé fordult. Különleges atmoszférájú képi világokat teremt, melyekkel számos gyerekkönyv és papírszínház, valamint irodalmi kötetek lapjain találkozhatunk. Másfél évig Németországban ösztöndíjasként alkotott, majd 2005-ben Magyarországon telepedett le. Az I. Budapesti Illusztrációs Fesztivál fődíját 2019-ben nyerte el, majd 2021-ben Az Év Illusztrátora díjat kapta meg. 2022-ben Debrecen város Csokonai-díjjal jutalmazta addigi munkásságát, majd egy évvel később ismét az Év illusztrátorának választották.
Grela Alexandra munkássága elsősorban a grafikai tervezés, illusztráció és vizuális kommunikáció területén mozog. Munkáiban különösen fontos szerepet kap a precizitás és a részletekre való figyelem. Stílusa változatos, egyszerre elegáns és modern, de mindig az egyedi vizuális nyelv megteremtésére törekszik. Művészi hitvallásáról így fogalmaz: "Olyan érzéki és költői műveket igyekszem készíteni, amelyek érzelmeket váltanak ki. Ezek gyakran a körülöttem megfigyelt finom és múló dolgokon alapulnak. Néha pedig egyszerűen csak szürreálisak." Különböző projektjei során képes alkalmazkodni a megrendelők igényeihez, miközben saját művészi karakterét is megőrzi.
Kónya Ábel a Krakkói Képzőművészeti Akadémián szerzett diplomát, két évig élt Németországban. 2005-ben költözött vissza Debrecenbe, ahol a Medgyessy Ferenc Gimnáziumban tanított, később négy évig a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központnak vezető kurátoraként dolgozott. 2019 és 2024 között a Miskolci Galéria vezetőjeként elérte, hogy Miskolc újból egyike legyen a kortárs képzőművészet elismert bázisainak.
Kónya Ábel grafikai munkássága széles spektrumot ölel fel, a vizuális művészetek több területén is aktív. Az egyedi, néha minimalista megközelítés jellemzi műveit, miközben nagy hangsúlyt fektet az eredetiségre és a kreatív ötletekre. Grafikai munkái gyakran a modern formavilágot és az absztrakciót kombinálják, letisztult vonalakkal és színvilággal. Kónya Ábel előszeretettel játszik a kompozícióval, a térrel és a formákkal, így alkotásai mindig különleges hatást keltenek.
Mindkét művész jelentős szereplője a hazai művészeti életnek, és egyaránt aktívak a művészi és alkalmazott grafika, az illusztráció és kiállítási munkák terén.

Balla József a Debreceni Egyetem professzora, a Belgyógyászati Klinika és a Belgyógyászati Intézet igazgatója, a Nephrológiai Tanszék vezetője.
Általános orvosi diplomáját 1984-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerezte. Belgyógyász/nefrológus, az MTA doktora, Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, egyetemi tanár. 2012-től a Magyar Nephrológiai Társaság alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az elmúlt 2 évtizedben az extrakorporális szervpótlás és aferezis hazai fejlesztésének egyik irányítója. Több mint 30 évvel ezelőtt kezdte el alapkutatás jellegű vaszkuláris vizsgálatait, és a kilencvenes évek második felében kutató csoportot, illetve Vaszkuláris Biológiai Kutató Laboratóriumot hozott létre a hem és hemoglobin stressz, a mineralizációs és adaptációs mechanizmusok tanulmányozására. A laboratórium e tudomány-terület nemzetközi központjává vált, és széles körű, termékeny kollaborációs együttműködés helyszíne lett.

Nagy Péter a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Kémia Koordinációs Intézet megbízott igazgatója, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testületének elnöke.
Vegyészként végzett a Debreceni Egyetemen, és részben itt, részben pedig Svédországban, a Stockholmi Királyi Technológiai Intézetben szerezte meg a doktori címét. Posztdoktori tudományos ösztöndíjakkal az egyesült államokbeli Oklahomai Egyetemen, valamint az új-zélandi Otago Egyetemen is dolgozott. Jelenleg az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója, valamint a Molekuláris Immunológia és Toxikológia Osztály vezetője. Egyetemi tanár a Debreceni Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen. Fő kutatási érdeklődése a sejten belüli jelátviteli folyamatok reaktív oxigén- és kénvegyületekkel történő szabályozására összpontosul a tumorprogresszióval kapcsolatosan, új gyógyszerek és biomarkerek fejlesztése céljából.
A két professzor tudományos érdeklődése nagyon közel áll egymáshoz, közös kutatásaik a daganatos és ritka betegségek hátterében meghúzódó molekuláris folyamatok feltárására irányulnak effektív terápiás eljárások kidolgozásának céljával.
Közös munkájuk egyik kiemelkedő programja a kiserek autoimmun gyulladásos betegségére irányul. Arra világítottak rá, hogy a cisztein anyagcserében fontos szerepet játszó enzimek által is termelt kénhidrogén kismolekula, amely gyulladáscsökkentő hatással bír, nagyon effektíven tudja gátolni a betegség alatt lejátszódó kóros folyamatokat, de nem befolyásolja az immunsejtek fontos élettani funkcióit. Ezt a felfedezést kihasználva gyógyszerjelölt molekulát fejlesztettek, kutatásaikat szabadalmi oltalom alá helyezték és elindították a gyógyszerfejlesztést. A munka kiválóan tükrözi, hogy az alapkutatók és a klinikusok hogyan tudnak a betegágynál megfogalmazott kérdésekre közösen effektív terápiás eljárást fejleszteni.

Nemes József a debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Iskolában működő Lautitia Gyermekkar karnagya, valamint debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny igazgatója. A Magyar Görögkatolikus Egyház támogatásával működő, 2006 óta az általa vezetett Lautitia kórusok (Lautitia Gyermekkar, Lautitia Ifjúsági Vegyeskar és Lautitia Kamarakórus) hazai és nemzetközi szinten is elismert, díjnyertes együttesek, amelyek rendkívül magas színvonalú előadásaikról híresek.
Munkáját többször is karnagyi különdíjjal, valamint „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjjal és Debrecen Város Kiváló Pedagógusa kitüntető díjjal is elismerték, illetve az Olasz Kórusvezetők Országos Szövetségének is tiszteletbeli tagja. 2015-ben Hajdú-Bihar megyei területi Prima díjjal jutalmazták a Lautitia kóruscsaládot. Példaértékű pedagógiai- és kimagasló színvonalú művészi munkáját 2023-ban a magyar kultúra napján, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége KÓTA Karnagyi Különdíjjal ismerte el.
Nemes József elhivatott karnagyi és pedagógiai munkássága során kiemelt figyelmet fordít a zenei nevelésre és a kóruséneklés minőségi művelésére. A Lautitia Gyermekkar vezetésével számos rangos nemzetközi versenyen arattak sikert, többek között Európa egyik legnívósabb kórusversenyén is. Kórusaival a klasszikus kórusművektől kezdve a modern és kortárs kompozíciókig széles repertoárt dolgoznak fel, ami nagyban hozzájárult hírnevükhöz. Állandó szereplői a debreceni Kodály Filharmónia és a Csokonai Színház produkcióinak, valamint gyakran tesznek eleget a Görögkatolikus Egyház és a város felkérésének is. Az elmúlt évek alatt hagyománnyá vált Debrecenben, hogy a Lautitia Kóruscsalád éneke teszi felejthetetlenné az ünnepi hangulatot az adventi időszakban.
Nemes József a gyermekekkel való munkájában a művészi nevelés mellett fontosnak tartja az összetartó közösség kialakítását, amelyen keresztül a gyermekek nemcsak zenei tudásukat fejleszthetik, hanem személyiségüket is gazdagíthatják. A szülők, a gyerekek és sokszor a zsűri is kiemeli, hogy a Lautitia egy igazi család módjára énekel. Szakmai vezetésével a Lautitia kórusok az évek során a nemzetközi kórusélet meghatározó szereplőivé váltak, és folyamatosan gyarapítják szakmai sikereiket. Az általa vezetett együttesek különleges összhangja és művészi igényessége révén Nemes József a magyar kórusmozgalom kiemelkedő alakja, aki tevékenységével jelentősen hozzájárult a hazai kóruskultúra nemzetközi elismeréséhez.

Köszeghy Flóra munkásságában ötvözi a funkcionalitást a művészi esztétikával, és figyelmet fordít a fenntartható építészeti megoldásokra. Flóra több figyelemre méltó projektben vett részt, amelyek során középületek, lakóépületek és városi terek tervezésében is részt vállalt, szem előtt tartva a környezetbarát építészeti gyakorlatokat és a társadalmi igények kiszolgálását.
Karrierje során nagy hangsúlyt fektetett a hagyományos és modern építészeti elemek harmonikus összehangolására, valamint a helyi kulturális és környezeti adottságok integrálására a tervezési folyamatokban.
Kőszeghy Flóra szakmai tevékenysége nemcsak az esztétikumra összpontosít, hanem a közösségi igények kielégítésére is, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a tervek élhető és funkcionális terek formájában valósuljanak meg. Szakmai pályafutása során több építészeti díjat és elismerést is szerzett, és folyamatosan részt vesz a hazai és nemzetközi építészeti színtéren. Kőszeghy Flóra innovatív és környezettudatos tervezői szemlélete révén meghatározó szereplővé vált a modern magyar építészet világában.

Derencsényi István fotográfus, akit leginkább dokumentarista stílusáról és az emberi sorsok iránti érzékenységéről ismernek. Saját oldalán egy gondolatban sűríti össze művészi hitvallását: a világ debreceni szemmel.
Jelenleg a Debreceni Egyetem fotósa főállásban, de közben sportfotósként az olimpiákról és nagy világversenyekről tudósít. Számára az a legjobb sportfotó, amikor arcokat, amikor érzelmeket tud fényképezni. Hitvallása, hogy az a jó kép, amelyik egymagában elmeséli az eseményt. Sportfotósként elsősorban az „úszásra szakosodott”, a magyar mezőnyt teljesen ismeri: tudja, ki melyik irányban vesz levegőt, hogyan reagál, melyik irányba nézve szokott örülni a helyezésének. Ezeken túl pedig a pozíciót is nagyon fontosnak tartja: tudni kell, hol érdemes elhelyezkedni, mert ha rossz helyen áll, nem készül kép a sportolóról, de a nagyon jó reflexet és a helyzetfelismerő készséget is elengedhetetlennek tartja.
Pályafutása során számos hazai és nemzetközi projektben vett részt, munkái különböző magazinokban, kiállításokon és versenyeken is megjelentek. Fotóriporterként is ismert, így gyakran találkozhatunk az ő képeivel olyan eseményekről és szituációkról, amelyek nagy társadalmi jelentőséggel bírnak.
Derencsényi fotográfiái nemcsak a látvány szépségét ragadják meg, hanem mélyebb üzeneteket is közvetítenek. Alkotásai egyszerre intim és érzelmekben gazdag, amelyek mélyen hatnak a nézőre, miközben a valóság nyers, ám művészien megkomponált ábrázolását nyújtják.
Munkáját korábban is több alkalommal elismerték már, például a Magyar Sportújságírók Szövetségétől Nívódíjat kapott és a Magyar Sajtófotó Pályázat elismerésével is büszkélkedhet. Alkotásait különböző kiállításokon rendszeresen bemutatják. 2023-ban elnyerte "Az Év Magyar Fotója" fődíjat Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége által meghirdetett pályázaton, a sport kategóriában benevezett Szinkron című képéért.
Derencsényi István szabadidejében gyakran felkeresi gyermekkora egyik kedvelt helyszínét a Hortobágyot természetesen ilyenkor is ott van a fényképezőgép a kezében.

Herczeg András a DVSC élő legendája. Már játékosként is a Loki-szurkolók egyik kedvence volt, 1974 és 1979 között rúgta a bőrt a csapatban, a másodosztályban bajnoki címet nyert a piros-fehér gárdával. Edzői pályafutása még nagyszerűbb eredményeket hozott, már 1995-ben az Év utánpótlásedzőjévé választották Magyarországon, majd pályaedzőként szolgálta a Lokit az első bajnoki címek megszerzésekor. Előtte, első vezetőedzői időszakában (1997-1999) a Loki a Hansa Rostockot is legyőzve vitézkedett az UEFA Intertotó kupában, majd klubmenedzserként korábban soha nem látott sikereket ért el a DVSC-vel.
Kétszer nyert bajnokságot (2009, 2010), kétszer Magyar Kupát (2008, 2010), kétszer Szuperkupát (2009, 2010), egyszer Ligakupát (2010) a csapattal, 2009-ben felejthetetlen meneteléssel eljuttatta a Lokit a Bajnokok Ligája főtáblájára, ahol a Lyonnal, a Fiorentinával és a Liverpoollal is megmérkőzhetett a gárda. A következő évben az Európa Liga csoportkörébe is bejutott a DVSC, s ezzel edzőként Herczeg András bevonult a sporttörténelembe, az egyetlen magyar tréner, aki a BL-ben és az Európa Ligában is csoportmeccseket játszhatott csapatával.
A népszerű debreceni szakember 2013-ban Zilahi-díjat kapott, 2019-ben az Év edzője lett Magyarországon. Elnyerte a Magyar Arany Érdemkeresztet és az igen rangos Mesteredzői díjat is. A klub 120. születésnapja alkalmából rendezett szavazáson a szurkolók a Loki történetének legjobb edzőjének választották. Jelenleg a DVSC Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója. Hitvallása szerint vezetőedzőként az egyik legfontosabb, hogy partnerként kell kezelni a játékosokat, amely gondolat igaz az utánpótlás korú labdarúgókra is. Számos tehetséges fiatal játékos fejlődött a keze alatt, akik később fontos szerepet töltöttek be a magyar futballban.
Büszke cívis gondolkodására, s ahogy mindig mondja, számára a Loki örök szerelem.

Hutkai László a Hajdú-Bihar megyei Bárándon született földműves családban. Debrecenben végezte a Tanítóképző Főiskolát majd tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta. A népi kézművesség több területén kipróbálta tehetségét. Szövéssel, fafaragással is foglalkozott, majd a népi bőrművességgel kezdett el megismerkedni.
Ifjú pedagógusként, feleségével együtt már az 1970-es években néprajzi gyűjtéseket végzett. Így került szoros kapcsolatba a tárgyi népművészettel és a népi gyermekjátékokkal. A tárgyi kultúra iránti érdeklődése, valamint a hagyományok átadásának fontossága arra késztette Hutkai Lászlót és feleségét, hogy minél több természetes anyagot megismerjenek és azokkal dolgozzanak. Számos kézműves mesterség alapjaiba betekintést nyert, és elsajátította a legalapvetőbb fogásokat. A népi játékok készítése mellett szövő, faműves és bőrműves szakoktató lett.
Gyakorlati oktatója a Népi játszóházvezetői tanfolyamoknak és tíz éven át Erdélyben is tevékenykedett, ahol oktatóként a Kallós Zoltán Alapítvány által szervezett tanfolyamokon vett részt. Két kiváló szakember, Torma László és Molnár Imre sok hasznos tanáccsal és biztatással segítette fejlődését.
2000-ben bőrműves Népi Iparművész címet szerzett, 2008-ban megkapta a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által alapított Király Zsiga-díjat, 2010-ben pedig az Élő Népművészet országos pályázaton Arany oklevelet nyert el. 2015-ben megkoronázásaként annak az alázatos és példaértékű munkának, amit a kézművesek kaphatnak, tevékenységét Gránátalma-díjjal jutalmazták. 2021-ben a Népművészet Mestere díjjal ismerték el Hutkai László munkásságát, amelyet minden évben mindössze tíz személynek ítélnek oda. A rangos elismerés átvételekor elmondta, hogy közel 50 éve, hogy feleségével együtt ezen a pályán alkotnak és támogatása nélkül nem érdemelhette volna ki ezt a kitüntetést. Ötödik éve tanít bőrműves mesterséget Békéscsabán, emellett Debrecenben a DEMKI Tímárház – Kézművesek Háza tanára.
Hutka László bőrműves népi iparművész hitvallása, hogy tovább kell adni a tudást, a mesterség fortélyát az érdeklődőknek, annak érdekében, hogy minél több olyan jól használható, kézzel készített tárgyak készüljenek, amelyek formái és díszítményei hűen követik a hagyományokat.

Péter Bence 1991-ben született Debrecenben, a közeli Hajdúböszörményben nőtt fel pedagógus szülők gyermekeként. Kitartást, zenei érzéket, jó hallást is kapott talentumként, amivel - nyugodtan mondhatom - jól sáfárkodott. Magam is zongora mellett töltöttem gyermekkoromat, így pontosan tudom, hogy mennyi lemondással, nehézséggel, ugyanakkor örömmel és élménnyel jár a zenetanulás, a gyakorlás.
Már korán, másfél éves korában megmutatkozott tehetsége, amikor egy rajzfilm főcímzenéjét lepötyögte a nagymama pianínóján. Innen pedig nem volt megállás. Négyévesen a debreceni zeneiskola előkészítőjében találta magát, ahonnan szinte egyenes út vezetett a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolába, majd a világhírű bostoni Berklee College of Music-ba.
Közben versenyeken szerepelt, önálló CD-je jelent meg, és megismerkedett a zeneszerzés, a filmzeneszerzés alapjaival. A Berklee-n is ezt tanulta, ahol volt olyan tanára, aki azt mondta, hogy többet már nem tud neki tanítani. Ugyan a legmagasabb ösztöndíjat nyerte el az amerikai egyetemen és három szemeszter alatt hat szemeszter anyagából vizsgázott, a magas tandíj miatt kénytelen volt megszakítani tanulmányait.
2012-ben jött az ötlet, hogy hogyan lehet ötvözni a sportot és a zenét. Debrecen város Bálján egy Bösendorfer zongorán világcsúcsot döntött, 60 másodperc alatt 765 hangot szólaltatott meg. Ezzel a teljesítménnyel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is.
Igazi áttörést azonban egy YouTube-ra feltöltött videó hozott Bence karrierjében. Nagy kedvence, Michael Jackson életműve előtt tisztelegve, zongorán előadta a Bad című slágert, amivel rövid idő alatt 17 milliós megtekintést generált. A híres amerikai televíziós, Ellen DeGeneres saját műsorának honlapjára is posztolta a felvételt, azt írva mellé: legalább olyan jó, mint az eredeti.
Innen nem volt megállás, és azóta Bence a világ minden részén: Ausztráliától Kínáig, Németországtól Las Vegas-ig hatalmas termeket tölt meg, ezrek tapsolnak koncertjein, videóit milliók nézik.
Péter Bence vérbeli muzsikus. Pontosan tudja, hogy hogyan varázsolja el közönségét. Képes arra, hogy egyetlen hangszerrel, a zongorával teljes zenekari élményt nyújtson. Nemcsak mások dalait interpretálja tökéletesen, de zeneszerzőként is izgalmas, új utakat nyit meg. Péter Bence zenei tehetségével, a hangszer iránt elkötelezettségével, a kreativitásával igazi példakép. Olyan alkotó, akire érdemes figyelni, akit érdemes követni.
Engedjék meg azonban, hogy Bence érdemei mellett megemlítsem a támogató család fontosságát is. A tehetségnek ugyanis nemcsak kitartásra és szerencsére, hanem őt erősítő és segítő környezetre, családra is szüksége van.” (Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen igazgatója)